Bővíti az Oroszország elleni szankciók körét az Európai Unió

Kibővíti az Európai Unió azok és azon vállalatok, jogi személyek körét, akik és amelyek büntetőintézkedésekkel sújthatók az ukrán válság miatt - derült ki az állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján szerda éjjel elfogadott zárónyilatkozatból.

Az új büntetőintézkedések minden olyan személyt vagy szervezetet sújthatnak - Oroszországban is -, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését.

A csúcs résztvevői felkérték a szakminiszterek tanácsát, hogy a hónap végéig készítse el az ehhez szükséges jogszabályokat, valamint állítsa össze az új szankciókkal sújtandó személyek és vállalatok vagy szervezetek listáját.

Emellett az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács azt is kéri a miniszterektől, fontolják meg annak lehetőségét, hogy olyanokat is szankciókkal sújtsanak, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak azoknak az orosz döntéshozóknak, akik felelősek a Krím elcsatolásáért és Kelet-Ukrajna destabilizálásáért.

A szankcióval sújthatók körének kiszélesítése mellett az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólítja, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács szerda éjjel arról is döntött, hogy megkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), függessze fel új oroszországi projektek finanszírozásának jóváhagyását, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgató tanácsában is koordinálják majd lépéseiket, hogy a pénzintézet ne finanszírozzon új oroszországi beruházásokat.

Az állam-, illetve kormányfők emlékeztettek, hogy zajlik a mélyreható, átfogó gazdasági szankciók előkészítése, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor hajlandóak újra asztalhoz ülni, hogy további büntetőintézkedésekről döntsenek.

Miután az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását, az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására, egyúttal kijelenti: a nemzetközi pénzügyi intézményektől is azt várja el, hogy egyetlen olyan projektet se finanszírozzanak, amely nyíltan vagy burkoltan a Krím jogellenes elcsatolásának elismerésével érne fel.

Mindemellett az Európai Tanács világossá teszi, hogy az EU elkötelezett az ukrán válság békés rendezése mellett, továbbá kész folytatni a háromoldalú megbeszéléseket Moszkvával és Kijevvel Ukrajna és az EU energiaellátásának biztosítása érdekében.

A zárónyilatkozat Ukrajna mellett a közel-keleti helyzetre is kitér. Az Európai Tanács nagy aggodalommal követi az eseményeket, elítéli a gázai rakétatámadásokat, s hogy azok válogatás nélkül veszik célba a polgári lakosságot, ahogyan felszólítja Izraelt is, hogy garantálja a civilek biztonságát. Izraelnek jogában áll megvédenie magát, de arányosan kell eljárnia - áll a zárónyilatkozatban, amelyben az Európai Tanács sajnálatát fejezi ki, hogy a gázai övezetben is sok ártatlan civil sebesült és halt meg. Az Európai Tanács mindkét felet a konfliktus mérséklésére szólítja fel, továbbá arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, a polgári lakosság szenvedéseinek, tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segély eljuthasson a rászorulókhoz, és állítsák helyre a nyugalmat. Az elmúlt napok tragikus eseményei az Európai Tanács szerint a diplomáciai erőfeszítések és a kétállami megoldás égető szükségességét bizonyítják.

Az Európai Unió végleges békemegállapodás esetén mindkét fél számára különleges kiváltságokkal járó partnerséget ajánl - erősítette meg ismét korábbi javaslatát az Európai Unió.